4. A színlátás korrekciója

A színlátászavarok korrekciójához használható színes szűrőlencsék ötletét Seebeck vetette fel először 1837-ben. Több mint 25 éves egyetemi kutatás eredményeit felhasználva a hazai Colorlite Kft. létrehozta színszűrős lencséit a színlátászavarok korrigálására, melyet azóta a világ számos területén forgalmaznak és alkalmaznak sikerrel. Hogyan működnek ezek a lencsék? A diszlexia tünetei is enyhíthetők színes lencsékkel? A fejezetből megtudhatjuk.   

 4. A színlátás korrekciója

A színlátászavarok korrekciójához használható színes szűrőlencsék ötletét Seebeck vetette fel először (1837), feljegyzései szerint piros, majd zöld szűrőlencsék használatával a vizsgált alanyai meg tudták különböztetni a különböző vörös-zöld árnyalatok relatív fényerejét. Vizsgálataival megállapította, hogy bizonyos színszűrők használatával képes blokkolni azokat a hullámhosszokat ahol a vizsgált személyek protos és deuteros csapjai átfedik egymást, mindkét fotoreceptor külön-külön aktiválódik a beeső fény hullámhosszától függően. Az első színszűrős szemüveg megalkotása Maxwell nevéhez fűződik (1857), itt az egyik lencse zöld, míg a másik vörös festést kapott. Vizsgálatai alapján megállapította, hogy a szemüveg használatával a vizsgált személyek képesek voltak megkülönböztetni az addig tévesztett vörös-zöld egyes árnyalatait, továbbá feltételezte, hogy tartós használatuk megszokásával további árnyalatokat is képesek lehetnek megkülönböztetni. [22.]

Napjainkban a színlátást korrigáló segédeszközök már igen kiforrott, jól funkcionáló és széles körben elérhető megoldások, ugyanakkor még mindig csak kárcsökkentő, tüneti kezelést szolgálnak, a végleges megoldást a színlátászavarok valódi gyógyítására a genetika tudománya adja meg, erre azonban még várnunk kell.

4.1 A színszűrős lencsék

Több mint 25 éves egyetemi kutatás eredményeit felhasználva a hazai Colorlite Kft. létrehozta színszűrős lencséit a színlátászavarok korrigálására, melyet azóta a világ számos területén forgalmaznak és alkalmaznak sikerrel.

A korrekció célja, hogy egy színtévesztő színlátását egy épszínlátóéval egy szintre, vagy közel azonosra hozza. A szűrő megtervezéséhez szükség volt a receptorok pontos érzékenységi görbéire, melyet a speciális PDT-műszerrel mértek meg. Ha egy hibás receptor érzékenysége a normálistól eltérő hullámhosszra esik, a megfelelő színszűrő alkalmazásával spektrálisan eltolható a helyes irány felé úgy, hogy közvetlenül nem avatkozik bele a szervezetbe, mégis kijavítja a hibás receptort. A színes szűrők a különböző hullámhosszokon eltérő mértékben csökkentik a szembe jutó fény intenzitását, ezért látszólag a receptorok érzékenysége is lecsökken, ugyanakkor ezt az adaptációs képesség rövid időn belül kompenzálni tudja. A színadaptáció teljes megvalósulásának jele, hogy a fehér felületeket a korrekciós szemüvegen keresztül ismét fehérnek látjuk.

 

1. ábra: Az épszínlátók és egy deuteranomál típusú színtévesztő receptorainak érzékenysége 

2. ábra: A réteg hatása a színérzékelő csapok érzékenységére

A módszert megnehezíti, hogy úgy kell korrigálni a hibás receptort, hogy a másik kettőt ne befolyásolja, ami igencsak nehéz feladat. A protos és a deuteros érzékenysége közel helyezkedik el egymáshoz, akár át is fedhetik egymást egy viszonylag széles tartományban, ezért a színszűrők tervezését a három spektrumtartományban külön-külön végezték el, majd a három szűrőgörbét egyesítették, így például az egyik tartományban a protos érzékenységét tolták jobbra, a másikban a deuterost balra, a harmadik tartományban pedig nem érintették a tritost (3. ábra). [2] [6]

3. ábra: Az optimalizálás elve a színlátás javító szemüveg tervezésénél

A korrekciós szemüvegek az esetek 95%-ában a kromatikus adaptáció után (körülbelül 2 perc) azonnali javulást mutatnak a szín-megkülönböztető képességben. A korrekció nélküli vizsgálatoknál a színtévesztő páciensek nagy része már az első néhány tesztábra esetén is elbizonytalanodik, ugyanakkor a megfelelő színszűrővel, akár az épszínlátókéval azonos eredményeket érhetnek el. Az Ishihara teszten a színtévesztők 20 számjegyből átlagosan 4-5 számot ismernek fel. Ugyanezen személyek, a színszűrős korrekcióval az esetek 96%-ban elérik a 20, de legalább a 19 szám pontos felismerését. Ritkán, súlyosabb színtévesztőknél (kb. 4%) - leginkább protanópok -, az eredmény nem ennyire biztató. Megfelelő színszűrővel azonban itt is elérhetünk javulást. A színmegnevező képesség a korrekciós szemüveggel lassabban nyerhető vissza. A színtévesztés súlyosságához mérten időre van szükség. A színlátászavarral élő személynek újra kell tanulnia az addig teljesen ismeretlen színárnyalatokat. A korrekció rendszeres viselése és a szín-tanulás folyamata egyre magabiztosabb eredményjavulást idézhet elő, ugyanakkor a színszűrős lencséket rossz megvilágítású helységben vagy éjszakai vezetésnél nem ajánlatos hordani, mivel csökkenti a szembe érkező fény mennyiségét, ezzel együtt befolyásolhatja a látásélességet. [2]

Tritán típusú tévesztésre még nem született megoldás. Hasonlóan a vörös-zöld tévesztés korrigálásához, a megfelelő matematikai modell és színszűrök segítségével tervezhető lenne korrekciós lencse. 

4.2 Színes lencsék és a diszlexia

Kutatásaik során a diszlexia, a figyelemzavar és a színlátászavar kapcsolatát vizsgálták, és megfigyelték, hogy színes lencsékkel javítható az olvasás, írás és szövegértés. A színes szemüvegek javító hatása diszlexia esetén, a látóidegben haladó idegi impulzusok sebességének szinkronizálásán alapulhat, ezzel javítva az olvasási sebességet. Amennyiben dioptria eltérés is van, akkor a színes lencsét úgy készítjük el, hogy ezeket a problémákat is megoldja, tehát csak egy szemüveget kell készíttetni. A szemüveg rendszeres viselése esetén az olvasás szignifikánsan és azonnal javulhat. Dr. Pálfia Judittal útmutatásai alapján a Colorlite Kft. 2003-2007 között egy 10 színszűrőből álló sorozatot fejlesztett le, mellyel csökkenteni tudták a szemészeti eredetű diszlexiás gyerekek olvasási nehézségeit. https://www.diszlexia.colorlitelens.com/

4.3 Egyéb lehetőségek a színtévesztés javítására  

Egyre több területen ismerik fel a problémát, és igyekeznek megoldásokat találni a színtévesztők segítségére. Weblapfelületek tervezésénél irányelv, hogy a színjelzéseket gyakran feliratokkal és ikonokkal egészítik ki. Mintákkal és textúrákkal hangsúlyozzák az objektumok közötti kontrasztot. Sok oldalon elérhetőek már „színvak” módok is. Ezek segítségével a felhasználó megváltoztathatja a weblap általános színkészletét a saját színtévesztéséhez igazítva. Egyes szerkesztő programok (pl. Adobe Photoshop) rendelkeznek hasonló „színvak” funkciókkal, ahol ugyancsak a felhasználóhoz igazítva igyekeznek kompenzálni a színlátászavarokat, így esélyt teremtve a színhelyes munkavégzés lehetőségére. [23]