Pszeudo-izokromatikus (PIP) – színtévesztő teszt

    START

    Tartalom

    Pszeudo-izokromatikus (PIP) színtévesztő tesztek

    Általánosságban ezeket a teszteket pszeudo-izokromatikus ábráknak (PIP) nevezik, mert olyan színeket használnak, amelyek hasonlóak (izokromatikusnak) tűnnek a színtévesztők számára. Az elmúlt 150 év során számos „PIP” elven alapuló tesztet fejlesztettek ki. Minden PIP teszt alapja, hogy valamilyen betű, szám, alakzat helyezkedik el.

    color blind test PIP

    Ahhoz, hogy valaki átmenjen a teszten, egyszerűen fel kell ismernie és meg kell neveznie az ezeket a karaktereket vagy formákat. Sokféle pszeudo-izokromatikus teszt létezik (pl. American Optical Hardy-Rand-Rittler, Ishihara, Dvorine, Tokyo Medical College). Mindegyik hatékonyan szűri (90-95%) az öröklött vörös-zöld színtévesztést.

     color blind test PIP2

    Az ábrák színeinek a kiválasztása különösen fontos. Nem egyszerűen csak piros és a zöld színeket kevergetnek a piros-zöld színtévesztés szűréséhez. A színek az úgynevezett konfúziós vonalak mentén kell elhelyezkedniük. A protán, deután illetve tritán színtévesztők számára nehezen megkülönböztethető színeket más-más konfúziós vonalak mentén találjuk.


    color blind test PIP4

    A pszeudo-izokromatikus tesztek előnyei és hátrányai

    Ezek a tesztek gyorsan és könnyen elvégezhetők; könnyen hozzáférhetőek; viszonylag olcsók; és gyermekeken is alkalmazhatók. Vannak azonban bizonyos hátrányai is. Először is, az ábrákat megvilágító fényforrás spektrális tulajdonságai befolyásolja az ábrák leolvasását; az ábrákat olyan szabványos látási körülmények között kell bemutatni, amelyekre tervezték őket. Másodszor, a tesztek sikere elsősorban a színek gondos kiválasztásától függ. Sajnos nem állnak rendelkezésre olyan pontozási kritériumok, ami a színtévesztés standard osztályozására alkalmas lenne a különböző teszteknél. A pszeudo-izokromatikus teszteken elkövetetett hibák száma keveset árul el a színtévesztés típusáról vagy mértékéről. A pszeudo-izokromatikus teszteket elsősorban szűrővizsgálatként lehet használni, hogy az embereket normális és színtévesztő csoportokra osszák; így diagnosztikai értékük is korlátozott.

    Colorlite online pszeudo-izokromatikus teszt (PIP)

    A Colorlite PIP teszt története 25 évre nyúlik vissza. Abban az időben a Budapesti Műszaki Egyetem színlátáskutatásba kezdett. A Colorlite PIP tesztet akkor fejlesztették ki, és ez volt az egyik első számítógép-vezérelt PIP teszt a világon. A tesztet eredetileg CRT (katódsugárcsöves) monitorokon fejlesztették ki. Megbízhatóan működik a legtöbb kijelző típuson, némi képernyőkalibrálással. A teszt 9 színes (PIP) ábrából áll. A teszt nem alkalmas a protán és deután típusú színtévesztés megkülönböztetésére, de nagyon hatékony a vörös-zöld színtévesztés kimutatására.

    További részletek a pszeudo-izokromatikus tesztekről

    Cikk részlet: Sipos László, Nyitrai Ákos, Szabó Dániel, Urbin Ágnes, Nagy Balázs Vince: Érzékszervi bírálók látásvizsgálati tesztjei - áttekintés, Tudomány, 2020. LXVI. évf. 4. szám

    A színtévesztés azonosítására általában a “látszólagos színegyenlő” úgynevezett pszeudo-izokromatikus ábragyűjteményes tesztkönyvek terjedtek el. Ezek működésének alapelve, az hogy a kiszűrendő célcsoport úgynevezett konfúziós tengelyek mentén található színpárok közötti különbségeket nem, vagy nehezebben látják, mint az épszínlátók. A színes, kerek vagy szabálytalan alakú pontokból összeállított pöttyös könyvek ábráinak és hátterének pontjai pszeudo-izokromatikus párokat alkotnak, világosságuk és szín telítettségük azonos, viszont a színárnyalatuk különböző: a fent említett konfúziós tengelyek valamelyike mentén helyezkednek el. A pszeudo-izokromatikus tesztek közös vonása, hogy az ábrákon a hátteret alkotó pontoktól elhatárolódik egy objektum. A különbség a fenti tulajdonságok miatt csak színezet alapján határozható meg. A pszeudo-izokromatikus tesztek alapja tehát a színdiszkriminációs képesség vizsgálata. Ezek az objektumok lehetnek számok, szimbólumok, betűk, és jól nyomonkövethető minták. Az egyes vizsgálati lapokon a felismerendő elem változatos méretű, véletlenszerűen elhelyezett pontokba van ágyazva. A normál látók a vizsgálati lapokon betű ket/számokat/alakzatokat azonosítanak, míg a színtévesztők nem képesek ezeket felismerni.

    Az érzékszervi vizsgálatokban a bírálati személyek színtévesztésének szabványos szűrésére pszeudo-izokromatikus ábragyűjteményeket javasolnak: Ishihara- (Japán), Velhagen- (Németország), Rjabkin- (Oroszország) és Dvorine- (USA) pszeudo-izokromatikus teszt-könyvek. Úgy a pszeudo-izokromatkus tesztkönyvekkel végzett, mint a további módszereket alkalmazó vizsgálatok során a körültekintően kell kialakítani a tesztelés körülményeit, mert a színárnyalatok megjelenésének megváltozása eltérést eredményezhet az eredményekben. A tesztelés körülményei: vizsgálati geometria (fényforrás, tesztkönyv és a szem relatív helyzete), fényforrás és minták fotometrikus és spektrális jellege, valamint a szem adaptációs állapota. Az ideális szemrevételezési környezet egy megfigyelő doboz, amelyet szín-összehasonlításra terveztek. A tesztelő szeme a mintától az adott tesztre jellemző távolságra kell, hogy legyen, olyan elrendezésben, hogy a minta síkja a látóvonalra merőleges legyen. Ezzel a 45°/0°-os vizsgálati geometriával biztosítható, hogy a fény 45°-osan esik a mintára, és a bíráló a mintát merőleges helyzetből nézi. A vizsgálati távolságot az határozza meg, hogy a felismerendő objektumnak mekkora látószög alatt kell látszani. Minden esetben el kell kerülni a minták csillogását, vagy a színes felületekről visszaverődő, kápráztató fényeket, mert zavarja az érzékelést. A vizsgálathoz mérsékelt és egyenletes fénysűrűséget kell biztosítani (100 cd/m2).

    A tesztek kiértékelésének helyességéhez fontos figyelembe venni a vizsgált személyek adaptációs állapotát, amit elsősorban a megvilágítás spektrális tartalma határoz meg. A kromatikus adaptáció az a mechanizmus, amely segítségével látórendszerünk folyamatosan alkalmazkodik a környezeti megvilágítás változásaihoz. A színlátást vizsgáló tesztek fejlesztésekor jellemzően D65 megvilágítást megközelítő fényforrások használatát feltételezik, amelyek szórt fényűek, közepes világossági értékűek, széles spektrumú, átlagos nappali fényt adó színhőmérsékletűek. Ha a vizsgálat körülményei ezektől eltérnek, a vizsgált személyeknek minimum 2-3 perc időt kell biztosítani az adaptációra a teszt elvégzése előtt, valamint az eredmények kiértékelésekor figyelembe kell venni az adaptációs állapotot és annak hatásait. A vizsgálat alatt a teszt paramétereit állandó szinten kell tartani. Szükség esetén a pácienst figyelmeztetni kell arra, hogy, hogy mozgásával ne változtassa vizsgálati geometriát, mert módosítja az érzékelését. A vizsgálatokon kívül a pszeudo-izokromatikus ábrák tesztkönyveit zárva kell tartani, és minden külső hatástól védeni szükséges: külső fény, tesztelők érintése, mechanikai hatások (gyűrődés, benyomódás, foltok stb.). A pszeudo-izokromatikus teszt-könyvek gyakorlatban történő alkalmazása egyszerű, diagnosztikában elterjedtek.

    VISSZA A TESZTEKHEZ